Indul egy újabb utazós blogunk outsourced néven. Ez is 5 hét lesz, most Indiában. Igaz annyi szépséghiba van, hogy Katinak ebből 4 hét munka és csak 1 hét szabadság és én is csak a végére fogok csatlakozni. Azért reméljük megéri majd olvasni :).

Utolsó posztunkhoz egy videót raktunk össze az eddig kihagyott videókból. Nem azért maradtak ki, mert rosszak voltak, egy részüket kifejezetten ehhez a záráshoz vettük fel! Ok nem egy GoPro marketing videó, de azért szvsz nem lett rossz :).

Hogy Bede Mártont idézzük az utazós blogban az a jó, hogy elég egyértelmű, amikor vége van. Mondjuk sikerült az anyagok felrakását három hónappal elhúznunk, de ezen a felületen nem jelentkezünk többet. Most, ahogy ezt épp írjuk talán kicsit szomorú is, mi élveztük a bloggerkedést. Remélem sikerült pár olvasónknak kellemes perceket szereznünk, vagy meghozni a kedvet egy utazáshoz!

Miután hazajöttünk mindenki a “leg”-eket kérdezte, utolsó előtti posztunkban próbálunk kimerítően eleget tenni az igényeknek. Ezt még kint a reptéren írtuk össze, így még autentikusabb. Következzen hát a toplista:
– Város: San Francisco, a Golden Gate megnyerte a legszebb híd címét is.
– Lookout point (kilátó): Bryce Point (Bryce Canyon) / Grand Vista (Grand Canyon), nem tudunk dönteni a kettő között.
– Ha 1 hetet kéne egy Nemzeti Parkban eltölteni: Yellowstone.
– Program, nemzeti parkokon kívül: USS Midway (az önkéntesek sokat nyomtak a latba).
– Driving road (jó rajta vezetni és jól is néz ki): Utah 95/261 a kanyonvidéken.
– Vista road (brutál jól néz ki): Andris szerint a 101es út Carmel-BigSur között / Kati szerint a Beartooth Hwy (Yellowstone).
– Nyaraló: Spindrift road 157-es szám. Ez volt a feladványunk is, ha emlékeztek, a megfejtés pedig az Elemi ösztön.
– Fura kajálás: Dim sum good food, ahol angolul sem igazán beszéltek, de a kaja addiktív volt (Kati azóta is egy húsos-zöldséges dimsumra vágyik).
– Gyorskaja: Taco Bell (mexikói), több testhosszal. Két hétig nem mertük kipróbálni, de utána pótoltuk. Három hét alatt 11x :).
– Szállodaszoba: Las Vegas Stratosphere.
– Autós alvóhely: Kempingünk a Glacier Nemzeti parkban.
– Rossz élmény: igazán rossz nem volt, de elég tré volt a vezetés a prérin, illetve a csövesek a nagyvárosokban.
– Mit hoznánk haza: SPIRIT! Nehéz összefoglalni: nyitottság, barátságosság, önkéntesség, innováció és ilyesmik. Mosolyognak az emberek az sem utolsó.
Legek és a számok bővebben… →

Sajnos minden nyaralás véget ér egyszer. Mondjuk nem sajnálkoztunk, 37 nap annyi élményre volt elég, hogy meglehetős nyugodtsággal ültünk fel a reptérre vivő gyorsvasútra! A visszaérkezés San Franciscoba elég nagy flash volt, újra látni a várost egy hónap elteltével, futni még egy utolsó kört az autóval, jó volt na. Igaz sok időnk nem volt a kocsival, így is egy óra késéssel adtuk le. Sajnos reggel sok idő ment el a matrac leadásával, ami amúgy tulajdonképpen nem is sikerült, csak ott hagytuk egy kuka mellett :). Visszatérve a városra, ez volt egyértelműen a legjobb amerikai város amit eddig láttunk az úton. Idővel majd kiderül, hogy New York tudja-e űberelni, de nehéz lesz. Visszatértünk San Franciscoba bővebben… →

A blogzáró posztok sorát egy vegyes képválogatással indítjuk. Lesz még egy búcsú San Franciscótól, illetve egy összesítő LEG poszt is! Ezek a képek leginkább az úton készültek és nem fértek be az eddigi galériákba. Előre is elnézést, hogy némelyik minősége nem annyira jó, de nagyrészt az autóból lőttük őket.