Egyelőre még nem használjuk ki az óceán adta lehetőségeket, csak haladunk mellette és a látványt élvezzük. Fix szállás nélkül viszonylag kényelmetlen bemenni a vízbe, másrészt nem is nagyon kívánjuk, igen hideg a víz. Bár a képeken nem látszik, de sok esős napunk volt az eddigi részeken és általában 24 foknál nem is volt melegebb.

Az első pár kép a Bells Beachen készült, ami állítólag igen neves szörfös hely :). Egy nagyon népszerű verseny van itt évente, illetve a Point Break film befejező jelenete is itt játszódott a történet szerint. Az biztos, hogy elég jól néztek ki a hullámok és a szokottnál több szörföst láttunk. Sőt itt végre voltak ügyesebbek, akik sokat tudtak jönni egy-egy hullámmal. Mondjuk a távolból úgy tűnt, hogy a többség csak lebeg a vízen, de nyilván nem értünk hozzá :).

Utunk és egyben az ausztráliai kontinens legdélebbi vidékén jártunk a Wilsons Promontory Nemzeti Parkban. Viszonylag nehezünkre esik értelmes szövegeket írni ezekhez az óceánpartos bejegyzésekhez, úgyhogy most is inkább elütjük a feladatot egy videóval :).

Ez volt a Squeaky Beach és tényleg szkvíkel rendesen :). Az egész Wilsons Promontory nagyon szép hely, sőt ez végre igazi nemzeti park hangulatú volt: volt bejárata ahol kaptunk térképet :)! Sőt mi több, ingyenes volt. Egyébként ilyen szempontból az USA parkjai lényegesen profibbak. Az utak itt is-ott is ki vannak építve, de az USAban minden kis parkhoz is volt rendes térkép illetve nagyobb újság szerű kiadvány, tele hasznos infókkal. Itt ezzel szemben a tourist infoban is csak közepesen béna marketing anyagok vannak.

Az utolsó képekkel, a Croajingolong Nemzeti Parkból, már átértünk Victoria államba!

Karácsony napi utazgatás képei, tovább dél felé az óceánparti főúton. Pebbly Beach-et sóderes úton közelítettük meg, szép volt nagyon az eukaliptuszok között. Kifele azért már az aszfaltot választottuk (igazából befele azt hittük, olyan opció nem is lesz).

Még épp időben, szilveszter előtt, sikerült kijönnünk a karácsonyi poszttal, juhúú :)! Otthoni szokásokkal ellentétben itt a Karácsony 25-én reggel kezdődik, a 24-ei vacsorát mi teljesen rendhagyó módon az óceánra néző barbie (grillsütő) mellett töltöttük, bárányt és marhát sütöttünk.

A 25-ei reggel még a szörfházban ébredtünk, így részt vettünk Campbellék Karácsonyi reggelijén (helyiül: brekie). Nagyon vicces volt: a lakókon, rajtuk és az egyik lányukon kívül még egy szomszéd hölgy is betért. Mindenki kapott egy tömzsi szaloncukrot, amit közösen “téptünk” szét. Mindegyikben volt egy papír korona és egy vicces szöveg. A menü ezek után a szörfházban megszokott volt: tojásrántotta a barbien megsütve, friss gyümölcsök és a kávé (nagyon szeretik az ausztrálok). Szóval elég lazán ment ez is, mint minden itt.