Az indiai Lonely Planet kettes számú főlátványosságán, a keralai csatornákon hajókáztunk 2 óra hosszát. Megnyugtató érzés volt siklani a pálmafákkal határolt csatornákon, megfigyelve a helyiek életét: mosást, kis boltokat, iskolából hazasiető gyerekeket. A töltések túloldalán az indiaiak napi betevője, a rizs termett. A nyugalmasabb utazók több napra sőt hetekre is kibérelhetnek lakóhajókat teljes ellátással, légkondival.

Több száz másik büdös, dízelfüstöt eregető lakóhajóval együtt ringhatnak éjjel a végeláthatatlan tavon, vagy egy kisebb csatornán. A csatornák vize olyan mint a Balaton, halszagú és iszapos. Ez ráadásul koszos is, rengeteg műanyagszemét úszik a felszínen, és még mi lehet az iszapban! Mi ugye egy főbb csatornán hajóztunk, ahol rengeteg másik hajóval találkoztunk, de láttunk kisebb járatokat, amiket biztos egy élmény lenne felfedezni kenukkal, de ilyet csak néhányat láttunk.

Most a hely pozitív és negatív oldalát is kiéleztük, igazából nem tudhatjuk, hogy megéri-e kint tölteni egy estét, de nekünk most a 2 óra csónakázás teljesen megfelelt.