Gyors reggeli (egy banánturmix) után a Virupaksha templomnál folytattuk a nézelődést. Itt le kellett venni a cipőt, így jól jött a direkt erre a célra hozott plusz zokni. A templomban rengeteg majom lakik, akiket naponta háromszor etetnek 10-10 kg rizzsel. A majmok nem voltak túl szimpik, főleg azután nem, hogy az egyik rám ugrott hátulról, majd elcsórta a fejemről sapkámat. Szerencsére nem ment messzire vele, csócsált rajta egyet majd miután az őrök megijesztették ledobta a földre. Azért biztos ami tuti jól befújtam alkoholos fertőtlenítővel.

Nem csak én jártam ilyen szerencsétlenül, valakinek a Fantáját lopta el egy majom, majd miután felugrott vele a tetőre egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valami narancssárga folyik végig az ereszen, majd csöpög a padlóra. A jelek szerint sikerült kibontani a palackot (sajnos nem láttuk, hogy vajon emberiesen lecsavarta a kupakot, vagy hogy csinálta), ami elfolyt azt sem veszett kárba, még a padlóról is felnyalta a zsákmányt. Amúgy elég undorító volt a sok majom, mert a napi szükségleteiket és a fajuk fennmaradásához szükséges tevékenységet is ott végezték a templom udvarán.

Sajnos Lácsmi a templomelefánt nem volt szolgálatban amikor ott jártunk, így még várat magára hogy találkozzak elefánttal.

Több órával később, amikor már túl voltunk két fáradtsági holtponton is, a Lonely Planet által ajánlott Mango Tree étteremben ebédeltünk. Mindenkinek ajánlom aki Hampiban jár: kicsit sok a hippi, de a curry finom, van jó árnyék és a kilátás pazar a patakra és a környékbeli nagy sziklákra.