A Charminar egy monumentum és egy mecset együttese Hyderabad központjában, 1590 körül épült. A mecsetbe nem jutottunk be, egy sálat kellett volna vennie Katinak, amit nem messze lehetett is volna, de végül nem vacakoltunk vele. A tornyos izébe viszont feljutottunk, a belépő nekünk 400ft volt, a helyieknek 20ft :).
Charminar bővebben… →

Egy kis színes az indiai emberekről.

1720-tól 1948-ig tartott a Nizamok uralma Hyderabadban és térségében. Ez egy kvázi független monarchia volt, nagyjából olyan 220e km2-nyi területen. A vagyont jól jellemzi, hogy a Time magazin egy 1937-es cikkében az éppen aktuális VII. uralkodót tekintette a világ leggazdagabb emberének. A gazdagság forrásai jórészt a golkondai gyémántbányák voltak.
Hyderabad szerencséje bővebben… →

Megérkeztem végre én is :). Az út elég sima volt, ki Münchenbe még a business-arcokkal mentem, onnan Indiába már azért vegyesebb volt a csapat. A München-Mumbai gépen azért az egy lehangolóbb pillanat volt amikor kiderült, hogy még mindig csak Szeged magasságban vagyunk, pedig Pestet már vagy 4 órája elhagytam. Nem sokkal ezután osztották az indiai belépési papírokat, annak a kitöltése egyből jókedvre derített. Ugyanis éppen ezen a ponton vettem észre, hogy a visszafele szóló repjegyem nem február hanem március 17-re szól :). Ezt azóta némi pénz kicsengetésével sikerült is orvosolnunk.
Kiegészült a csapat bővebben… →

A Nagarjuna tavi hajókázást nagyban feldobták a Sri Chaitanya Techno School hetedikes, nyolcadikos diákjai, akik a színes egyenruhájukkal és a néhol már terhes érdeklődésükkel kis életet vittek az amúgy unalmas szigetre.
Sri Chaitanya Techno School bővebben… →