Még az elején megfogadtuk, hogy state parkba nem megyünk be, mert nincs annyi időnk. Most szegtük meg először, mert ezt nem lehetett kihagyni. A különbség csak annyi, hogy a state parkot az állam tartja fent nem a “nemzet” és általában kevésbé látványosak. A Custer elvileg csak azért nem lett nemzeti park, mert Dél-Dakota hamarabb rátette a kezét :). A park amolyan bölény szafari, de a bölényektől eltekintve is nagyon szép hely volt. Sajnos az itt található bölény populáció is már visszatelepített, gyakorlatilag az 1900-as években a bölények a kihalás szélére sodródtak. A több millióból körülbelül 1000 maradt az egész kontinensen, ekkor kezdték csak el óvni majd ezekre a védett területekre visszatelepíteni őket. Ma már farmerok is tartanak újra bölényt, így a számuk 120 000-re tehető.

Hamár itt jártunk Dél-Dakotában beugrottunk a Mt Rushmore hegyhez is. A hegy neve nem biztos, hogy sokat mond nektek, de a képek alapján már egyértelmű lesz miről van szó. Ez egyrészt ilyen tipikus amerikai emlékmű az összes tagállam zászlajával és kismillió az elnökökkel fotózkodó turistával. Másrészt viszont elég egyedi szobrászműről van szó és mint ilyen igen becsülendő dolog. Az elnökök balról jobbra: George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln.

A mi utunk szempontjából Theodore Roosevelt a legérdekesebb figura, ő hozott létre 5 nemzeti parkot és még számtalan apróbb védett területet. Összesen 930 000 km2 területet (igen 10 Magyarország) vont védelem alá, így talán mi is többet láthattunk most abból, hogy hogyan is nézhetett ki ez az ország még a kolonizáció előtt. Megemlékezve tevékenységéről róla neveztek el egy nemzeti parkot, az általa nagyon szeretett régióban, Észak-Dakotában. A Theodore Roosevelt National Park állítólag tényleg nagyon szép és az egyik legkevésbé látogatott elhelyezkedése miatt. Mi úgy indultunk el, hogy akkor csak azért is megnézzük, de a már említett idegőrlő távok miatt, végül mi is kihagytuk :).

Hely megtekintése nagyobb térképen!